P�ker-t�rt�nelem

A p�ker egy igazi amerikai k�rtyaj�t�k. M�r az alap�t� ap�k is ezt j�tszott�k �s egy hasonl� j�t�kuk m�r az indi�noknak is volt m�g az eur�paiak meg�rkez�se el�tt – legal�bbis ezt �ll�tj�k az amerikai lok�lpatri�t�k.

A p�ker pontos eredete igaz�b�l ismeretlen. Val�sz�n�leg egy XVI sz�zadi perzsa j�t�kb�l az „As Nas” -b�l sz�rmazik. Ezt a j�t�kot 25 lappal j�tszott�k 5-5 k�rty�val 5 sz�nb�l. Maga a j�t�k legink�bb a modern stud p�kerfajt�hoz hasonl�tott, m�r teljesen hasonl� lap-kombin�ci�k voltak benne, p�r, terc, stb. Eur�p�ban el�sz�r Franciaorsz�gban jelent meg a j�t�k, „poque” vagy „pochen” n�ven. De val� igaz, hogy m�g a j�t�k alapjai Perzsi�b�l illetve Eur�p�b�l sz�rmaznak, igaz�n az Egyes�lt �llamokban teljesedett ki a sikere.

A j�t�k New Orleans-b�l indult h�d�t� �tj�ra az 1800-as �vek elej�n. Itt m�r a polg�rh�bor� el�tt is sz�les k�rben j�tszott�k, majd sz�p lassan terjedt a telepesekkel egy�tt a nyugati vid�kek fel�. A tizenkilencedik sz�zad k�zep�re a Mississippit�l nyugatra m�r minden �llamban m�k�dtek kaszin�k, �s a legt�bben, s�t tal�n mindegyikben lehetett p�kert is j�tszani. Ugyancsak j�tszott�k p�kert a folyami kaszin�-haj�kon is, ahogy az pl. a Maverick c�m� filmben is l�that�. Ekkoriban a szerencsej�t�kosok k�t j�l elk�l�n�thet� csoportra oszlottak. Voltak a j�t�kosok, akik a kikapcsol�d�s egy form�j�nak tekintett�k a szerencsej�t�kokat, �gy k�zt�k a p�kert is, �s voltak a profi szerencsej�t�kosok, akik a m�sik csoport kifoszt�s�b�l �ltek. A profi szerencsej�t�kosok ebben az id�ben j�r�szt egyben csal�k is voltak. Mivel a lapokat nem dealer osztotta hanem a j�t�kosok, n�ha kicsit beseg�tettek a szerencs�nek. Tegy�k hozz� azonban azt is, hogy m�g ezzel egy�tt is sokat k�sz�nhet�nk nekik. Ugyanis �k voltak a szerencsej�t�kok prostitu�ltjai, akik nem v�logathatt�k meg az �gyfeleiket. Azaz nem csak a fels�bb oszt�lyokb�l val� j�t�kosokkal j�tszottak, hanem b�rkivel, akit�l el tudtak nyerni p�r doll�rt, ak�r m�g feket�kkel is. (Ez az�rt akkoriban m�g igencsak sz�m�tott!) �gy jelent�sen hozz�j�rultak a szerencsej�t�kok �s a p�ker „demokratiz�l�d�s�hoz” is.

Eleinte a p�kerben csak egy licitk�r volt, �s eleinte nem volt csere se. A j�t�k fejl�d�s�t szint�n a profi szerencsej�t�kosoknak k�sz�nhetj�k. �k vezett�k be a cser�t �s a t�bb-k�r�s licitet, val�sz�n�leg az�rt, mert �gy t�bb es�ly�k volt a csal�sra illetve �gy m�g t�bb p�nzt h�zhattak ki az ellenfelek zseb�b�l. De egy�ttal ez �ltal n�tt a tud�s szerepe is a j�t�kban.

A sz�zad m�sodik fel�ben New-Yorkban �s a t�bbi keleti parti nagyv�rosban is megjelent a p�ker. Amikor New-Yorkban betiltott�k a szerencsej�t�kokat, ezek a kaszin�k �szakra h�z�dtak, Saratoga Springs-be. A sz�zadfordul� k�rny�k�n az �sszes d�sgazdag gy�ros �s iparm�gn�s ide j�rt kaszin�ba, �s itt j�tszott p�kert is – nem kis alapon.

1910 k�r�l a politikai reformok nagyr�szt kis�p�rt�k a helyi k�zigazgat�sb�l a korrupt tisztvisel�ket, �gy a legt�bb �llamban a szerencsej�t�k ugyanolyan tiltott gy�m�lcs lett, mint az alkohol. �s term�szetesen ugyan�gy megjelentek a zug-kaszin�k, z�rtk�r� klubok is a h�ts� szob�kban.

Nevad�ban 1912-ben tiltott�k be a szerencsej�t�kot, �s kb. 20 �vnek kellett eltelnie, am�g felismert�k, hogy tulajdonk�ppen a szerencsej�t�k volt az egyetlen igazi bev�teli forr�suk, �gy ism�t legaliz�lt�k. De a frissen �jrany�lt vegasi kaszin�k tulajdonosai hamarosan felismert�k, hogy az egy�b szerencsej�t�kokon sokkal t�bbet tudnak adott id� alatt, illetve ugyanannyi hely felhaszn�l�s�val keresni, �gy a p�ker csak egy megt�rt j�t�k lett a kaszin�k eldugott termeiben. A hatvanas �s hetvenes �vekben �p�lt kaszin�-hotelek t�bbs�g�ben nem is lehetett egy�ltal�n p�kert j�tszani. A j�t�k fanatikusai csak a belv�rosi kaszin�k f�st�s h�ts� szob�iban tudtak a szenved�ly�knek h�dolni. Viszont �rdekes m�don a helyi lakosoknak a p�ker volt ekkor is a kedvenc j�t�kuk.

A helyzet akkor v�ltozott meg, amikor Benny Binion, a belv�rosi Horseshoe kaszin� tulajdonosa megszervezte az els� „The World Series of poker” bajnoks�got. Ez a verseny, a maga $10000-os nevez�si d�j�val gyorsan felkeltette a figyelm�t az �sszes profi p�kerj�t�kosnak, akik eddig f�k�nt priv�t j�t�kokban j�tszottak. Mivel a m�dia is felkapta a h�rt, turist�k �s amat�r p�kerj�t�kosok hada k�vette figyelemmel a bajnoks�got, t�tott sz�jjal figyelve mekkora p�nzek cser�lnek gazd�t az asztalokn�l.

L�tva az �rdekl�d�st, a t�m�t Hollywood is felkapta �s k�sz�lt n�h�ny eg�sz sikeres film a t�m�ban. A filmek sikere persze tov�bb fokozta az �rdekl�d�st a j�t�k ir�nt, �s innent�l a lavin�t nem lehetett meg�ll�tani. A p�ker pillanatokon bel�l divatos lett, �s nagy sz�llod�k egym�s ut�n nyitott�k a csillog�-villog� p�ker-szalonokat, hogy magukhoz cs�b�ts�k a nagy-t�tes j�t�kosokat.

A 80-as �vek v�g�n �s a 90-es �vekben a leg�lis szerencsej�t�k megh�d�totta Amerik�t. A folyamatot az Indi�n Kaszin�-j�t�kokr�l sz�l� 1987-es t�rv�ny ind�totta. (Ez a t�rv�ny kaszin�-nyit�si jogokkal ruh�zta fel az indi�n rezerv�tumokat.) A kaszin�kban t�megesen jelentek meg az �j j�t�kosok, akik nem is igaz�n ismert�k a trad�cion�lis kaszin�-j�t�kokat, mint a rulett, blackjack vagy craps. �s tulajdonk�ppen nem is nagyon akart�k megismerni. Ennek a c�lk�z�ns�gnek egyszer�, �j �s divatos j�t�kok kellettek. A kaszin�k hamar felismert�k, hogy a p�ker alapjait szinte minden �j j�t�kos ismeri, viszont nagyobb r�sz�k t�l f�l�nk ahhoz, hogy be�lj�n egy hagyom�nyos p�ker-partiba, �gy egym�ssal versengve vezett�k be az �j, k�nnyen megtanulhat� �s j�tszhat� p�ker-vari�ci�kat. Nos, a siker nem is maradt el.