P�ker szab�lyok

A k�rtya kioszt�sa
A P�ker j�t�kot �ltal�ban 52 lapos francia k�rty�val j�tssz�k, melynek �rt�kei n�gy sz�nb�l 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, J, Q, K, A. Az oszt� (Dealer) megkeveri a k�rty�kat, majd minden P�ker j�t�kosnak kioszt n�h�ny lapot, melyek sz�ma az adott P�ker j�t�k t�pus�t�l f�gg. Szint�n t�pus f�gg�, hogy a P�ker j�t�kosok oszt�s ut�n friss�thetik-e a lapjaikat (ami nem kell, azt el lehet dobni �s helyette m�sikat h�zni a paklir�l vagy k�rni az oszt�t�l) vagy az oszt� k�z�pen csap fel �jabb lapokat, melyeket mindenki haszn�lhat.

A zseton licit ind�t�sa
Most j�n a zseton a j�t�kba! A zseton a P�ker j�t�kosok fizet�eszk�ze, ugyanakkor a zseton k�z�pre helyez�s�vel a P�ker j�t�kosok emelik vagy tartj�k a t�tjeiket. Az oszt�t�l balra �l� k�t P�ker j�t�kos mindig betesz k�z�pre a zseton k�szlet�b�l. Ezt h�vj�k vak licitnek (Blind).

Els� zseton bet�t – kis vak licit (Small Blind)
Az oszt�t�l balra �l� P�ker j�t�kos tesz be el�sz�r k�z�pre a zseton k�szlet�b�l. Ez a zseton a kis vak licit.

M�sodik zseton bet�t – nagy vak licit (Big Blind)
Az oszt�t�l balra �l� m�sodik P�ker j�t�kos tesz be m�sodszor k�z�pre a zseton k�szlet�b�l. Ez a zseton a nagy vak licit.

Harmadik zseton bet�t – Nyit�s (Bet)
M�g az oszt� ut�n k�vetkez� els� k�t j�t�kosnak k�telez� volt a zseton bet�t, a harmadik akci� m�r v�laszthat�. Ha a most soron k�vetkez� j�t�kos betesz k�z�pre a zseton k�szlet�b�l, akkor ez m�r az els� t�t megt�tel�nek sz�mit, amit ez�rt nyit�snak (Bet) neveznek.

Passzol�s (Check)
Ha m�g senki nem nyitott, akkor a soron k�vetkez� P�ker j�t�kos passzolhat, teh�t nem kell a zseton k�szlet�b�l beraknia �s m�gis j�t�kban marad.

Tov�bbi zseton bet�t vagy a lapok (Hand) eldob�sa (Fold)
Miut�n valaki nyitott, a soron k�vetkez� P�ker j�t�kosnak tartani vagy emelni kell a t�tet, ha benn akar maradni a j�t�kban. Ha nem akar benn maradni, mert rossz lapja van �s nem akar kock�ztatni, akkor eldobja a lapjait �s ezzel az adott menetb�l kisz�ll (Fold)

Az utols� zseton bet�t tart�sa (Call)
A t�tet tartani azt jelenti, hogy a soron k�vetkez� P�ker j�t�kos a zseton k�szlet�b�l ugyanannyit tesz be k�z�pre, mint az �t megel�z� P�ker j�t�kos, aki emelte vagy tartotta a t�tet.

Az utols� zseton bet�t emel�se (Raise)
A t�tet emelni azt jelenti, hogy a soron k�vetkez� P�ker j�t�kos a zseton k�szlet�b�l t�bbet tesz be k�z�pre, mint az �t megel�z� P�ker j�t�kos, aki emelte vagy tartotta a t�tet. A t�t emel�s�nek m�rt�ke a k�l�nb�z� P�ker j�t�k t�pusokn�l elt�r�. A t�t lehet limit�lt, vagy limit n�lk�li, �s ha limit�lt, akkor ennek m�rt�ke hat�rozza meg a vakok �s a k�s�bbi lehets�ges emel�sek �sszeg�t. A limit t�pusa szerint h�romf�lek�ppen hat�rozhatja meg az emel�s m�dj�t: l�tezik fix limit, pot limit �s no limit.

M�g t�bb zseton - �j licit k�r�k
Egy licit�l�s v�g�n az oszt� �j lapokat tesz k�z�pre (vagy m�s j�t�k-t�pusokn�l lehet lapot cser�lni) �s ezut�n megint �j licitk�r kezd�dik. J�t�k-t�pusonk�nt meghat�rozott sz�m� licit k�r van.

A P�ker j�t�k v�ge bedob�ssal
A P�ker j�t�knak akkor van v�ge, ha a t�tet senki sem emeli. Ak�r az�rt, mert az emel�sek sz�ma limit�lt, ak�r az�rt, mert valakin�l kifogyott a zseton, vagy senkinek sincs olyan lapja, amire kock�ztatna zseton k�szlet�b�l feltenni. Amint a licit sor�n el�fordul, hogy senki sem tart egy emel�st vagy nyit�st, akkor az a P�ker j�t�kos nyeri a bankot (a k�z�pen l�v� zseton halmot), aki utolj�ra tett be a zseton k�szlet�b�l, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen lapjai vannak. Ilyen esetben m�g meg sem kell mutatnia.

A P�ker j�t�k v�ge bemutat�ssal (Showdown)
Az utols� licit�l�s v�g�n, amikor m�r senki sem tesz m�r be t�bbet k�z�pre a zseton k�szlet�b�l, akkor a j�t�kban l�v� P�ker j�t�kosok felfedik a lapjaikat. Az �sszes k�z�pen l�v� zseton a j�t�kban maradt P�ker j�t�kosok k�z�l az� lesz, akinek a legnagyobb a lapjai �rt�ke. Azonos �rt�k� lapok eset�n az �rintett P�ker j�t�kosok osztoznak a zseton nyerem�nyen. Van olyan v�ltozat, ahol d�ntetlen eset�n minden zseton benn marad k�z�pen, �s a k�vetkez� leoszt�s gy�ztese viszi mindk�t leoszt�s zseton nyerem�ny�t. Mindig az a P�ker j�t�kos mutatja meg el�sz�r a lapj�t, aki utolj�ra emelt. Ha nem volt emel�s, akkor az, aki az utols� k�rben megnyitotta a licit�l�st. Ha minden P�ker j�t�kos passzolt, akkor az a P�ker j�t�kos mutatja meg el�sz�r a lapj�t, aki el�sz�r passzolt. A sorrendnek az�rt van szerepe, mert amikor egy P�ker j�t�kos l�tja, hogy el�tte jobb lapot mutat be valaki, mint az �v�, akkor nem kell a rosszabb lapot megmutatni �s a vesztes eldobhatja, hogy a t�bbiek ne l�ss�k, mivel bl�ff�lt.