Hrek : Megtalltk a szerencsejtk-fggõsg ellenszert? |
Megtalltk a szerencsejtk-fggõsg ellenszert?
2007.09.28. 12:22
A Minnesota-i egyetem kutati nemrg egy n-acetilcisztein nevû vegylettel ksrleteztek, amikor felfedeztk, hogy az hatssal van arra a termszetes aminosavra, amely a szenvedlybetegsggel kszkdõk agyban gyakran tlslyban van. Ezt a bizonyos aminosavat glutemtnak hvjk, s mûkdshez gyakran trsul „jutalmaz-jel” az agyban.
A Minnesota-i egyetem kutati nemrg egy n-acetilcisztein nevû vegylettel ksrleteztek, amikor felfedeztk, hogy az hatssal van arra a termszetes aminosavra, amely a szenvedlybetegsggel kszkdõk agyban gyakran tlslyban van. Ezt a bizonyos aminosavat glutemtnak hvjk, s mûkdshez gyakran trsul „jutalmaz-jel” az agyban.
A kutatcsoport az un. kettõs ksrleteket hasznlta, amely azt jelenti, hogy sem a kutatk sem az alany nem tud arrl, hogy melyik gygyszert/kiegsztõt (vagy placebt) kapja az alany. Ezen ksrletek sorn az un. NAC-ot (a cisztein aminosav stabil formja) kapk 83%-a rzett kisebb ksztetst a szerencsejtkra.
„Amikor a ksrletben rsztvevõ alanyokat krdeztk errõl, nagyrszk meglehetõsen hatrozott vlaszt adott.” – emelte ki Dr. John Grant, a tanulmnyt vgzõ kutatcsoport vezetõje. „Azt mondtk, egyre kevsb reznek ksztetst a szerencsejtkra, gy rzik lassan kpesek lesznek rr lenni a vgyaikon.”
Azokban, akik hats nlkli szereket kaptak, Grant elmondsa szerint tovbb lt a szerencsejtk irnti vgy, s jra elmentek jtszani.
„Azok kzl, akik placebt kaptak, csupn 29% szmolt be brmilyen mrtkû javulsrl. Ebbõl azt a kvetkeztetst vontuk le, hogy az aminosav ezen formja valban kifejt valamifle hatst a szenvedlybetegsggel kzdõkre.” – folytatta Grant.
Ezen a ponton azonban mg korai volna a hats mrtkrõl beszmolni, mr csak azrt is, mert sszesen 13 alany vett rszt a ksrletben. Grant emiatt sem jelenthette ki, hogy kutatsainak eredmnyei statisztikailag szmottevõek.
Dr. John Krystal, a Biolgiai Pszichitria (Biological Psychiatry) nevû tudomnyos folyirat fõszerkesztõje (ebben a lapban jelent meg Grant doktor rsa ksrleteirõl) szerint Grant, ha nem is vonhat le messzemenõ konzekvencikat tanulmnybl, a glutamt s a szerencsejtk-fggõsg kztt ltezõ kapcsolatot mindenkppen bebizonytotta.
„Egy ilyen rvid ksrleti tanulmny sorn kifejezetten nehz hossz tv kvetkeztetseket levonni. ppen ezrt nagy jelentõsggel brnak azok az eredmnyek, amelyeket Dr. Grant s csapata fedett fel.” – mondta Krystal, a Yale Egyetem pszichitria-professzora.
Grant jelenleg tmogatkat keres ksrletei folytatsra s kibõvtsre. Elmondsa szerint a szerencsejtk-szenvedly elleni gygymdok alapja az egyes pciensek gyermekkorra vezethetõek vissza, gy a kutatsokat erre a terletre is ki akarja terjeszteni, felhasznlva az elmlt nhny v ezirny tanulmnyainak eredmnyeit.
Azonban nem Grant az egyetlen, aki ezt a terletet tanulmnyozza. Ms kutatk kisebb sikereket rtek el a kros szerencsejtkosok pium tartalm szerekkel trtnõ gygytsban. Ilyen szereket gyakran hasznlnak az alkoholizmus kezelsre is. Nhny szenvedlybeteg jtkosnl az antidepressznsok bizonyultak hatsos gygymdnak.
„Amit a klnbzõ tanulmnyok az vek sorn megmutattak neknk az az, hogy a szerencsejtk-fggõsg minden betegnl mskppen jelentkezhet.” – jegyezte meg Grant. „Minden ember msknt reaglhat a klnbzõ gygymdokra. Ami az egyik pciensnl hatstalan marad, az taln egy msik beteg teljes gygyulshoz vezethet.”
Grant szerint, ha ksrlete bebizonytja az aminosav jtkony hatst e betegsg kezelsre, az mindenkppen olcsbb, s taln biztonsgosabb megoldst jelentene a klnbzõ gygyszati szereknl. Amg azonban tanulmnyai nem igazoljk mindezt, senkinek sem javasolja az otthoni ksrletezst, s ngygytst (pl. biotelekkel). A NAC szedsnek kockzatmentessge ugyanis mg nincs kimutatva, csakgy, mint a terhes nõkre, s ms gygyszereket szedõkre kifejtett hatsa sem.
forrs: www.pokerhirek.com
|