A Minnesota-i egyetem kutat�i nemr�g egy n-acetilcisztein nevû vegy�lettel k�s�rleteztek, amikor felfedezt�k, hogy az hat�ssal van arra a term�szetes aminosavra, amely a szenved�lybetegs�ggel k�szk�dõk agy�ban gyakran t�ls�lyban van. Ezt a bizonyos aminosavat glutem�tnak h�vj�k, �s mûk�d�s�hez gyakran t�rsul „jutalmaz�-jel” az agyban.

A kutat�csoport az un. kettõs k�s�rleteket haszn�lta, amely azt jelenti, hogy sem a kutat�k sem az alany nem tud arr�l, hogy melyik gy�gyszert/kieg�sz�tõt (vagy placeb�t) kapja az alany. Ezen k�s�rletek sor�n az un. NAC-ot (a cisztein aminosav stabil form�ja) kap�k 83%-a �rzett kisebb k�sztet�st a szerencsej�t�kra.

„Amikor a k�s�rletben r�sztvevõ alanyokat k�rdezt�k errõl, nagyr�sz�k meglehetõsen hat�rozott v�laszt adott.” – emelte ki Dr. John Grant, a tanulm�nyt v�gzõ kutat�csoport vezetõje. „Azt mondt�k, egyre kev�sb� �reznek k�sztet�st a szerencsej�t�kra, �gy �rzik lassan k�pesek lesznek �rr� lenni a v�gyaikon.”

Azokban, akik hat�s n�lk�li szereket kaptak, Grant elmond�sa szerint tov�bb �lt a szerencsej�t�k ir�nti v�gy, �s �jra elmentek j�tszani.

„Azok k�z�l, akik placeb�t kaptak, csup�n 29% sz�molt be b�rmilyen m�rt�kû javul�sr�l. Ebbõl azt a k�vetkeztet�st vontuk le, hogy az aminosav ezen form�ja val�ban kifejt valamif�le hat�st a szenved�lybetegs�ggel k�zdõkre.” – folytatta Grant.

Ezen a ponton azonban m�g korai volna a hat�s m�rt�k�rõl besz�molni, m�r csak az�rt is, mert �sszesen 13 alany vett r�szt a k�s�rletben. Grant emiatt sem jelenthette ki, hogy kutat�sainak eredm�nyei statisztikailag sz�mottevõek.

Dr. John Krystal, a Biol�giai Pszichi�tria (Biological Psychiatry) nevû tudom�nyos foly�irat fõszerkesztõje (ebben a lapban jelent meg Grant doktor �r�sa k�s�rleteirõl) szerint Grant, ha nem is vonhat le messzemenõ konzekvenci�kat tanulm�ny�b�l, a glutam�t �s a szerencsej�t�k-f�ggõs�g k�z�tt l�tezõ kapcsolatot mindenk�ppen bebizony�totta.

„Egy ilyen r�vid k�s�rleti tanulm�ny sor�n kifejezetten neh�z hossz� t�v� k�vetkeztet�seket levonni. �ppen ez�rt nagy jelentõs�ggel b�rnak azok az eredm�nyek, amelyeket Dr. Grant �s csapata fedett fel.” – mondta Krystal, a Yale Egyetem pszichi�tria-professzora.

Grant jelenleg t�mogat�kat keres k�s�rletei folytat�s�ra �s kibõv�t�s�re. Elmond�sa szerint a szerencsej�t�k-szenved�ly elleni gy�gym�dok alapja az egyes p�ciensek gyermekkor�ra vezethetõek vissza, �gy a kutat�sokat erre a ter�letre is ki akarja terjeszteni, felhaszn�lva az elm�lt n�h�ny �v ezir�ny� tanulm�nyainak eredm�nyeit.

Azonban nem Grant az egyetlen, aki ezt a ter�letet tanulm�nyozza. M�s kutat�k kisebb sikereket �rtek el a k�ros szerencsej�t�kosok �pium tartalm� szerekkel t�rt�nõ gy�gy�t�s�ban. Ilyen szereket gyakran haszn�lnak az alkoholizmus kezel�s�re is. N�h�ny szenved�lybeteg j�t�kosn�l az antidepressz�nsok bizonyultak hat�sos gy�gym�dnak.

„Amit a k�l�nb�zõ tanulm�nyok az �vek sor�n megmutattak nek�nk az az, hogy a szerencsej�t�k-f�ggõs�g minden betegn�l m�sk�ppen jelentkezhet.” – jegyezte meg Grant. „Minden ember m�sk�nt reag�lhat a k�l�nb�zõ gy�gym�dokra. Ami az egyik p�ciensn�l hat�stalan marad, az tal�n egy m�sik beteg teljes gy�gyul�s�hoz vezethet.”

Grant szerint, ha k�s�rlete bebizony�tja az aminosav j�t�kony hat�s�t e betegs�g kezel�s�re, az mindenk�ppen olcs�bb, �s tal�n biztons�gosabb megold�st jelentene a k�l�nb�zõ gy�gy�szati szerekn�l. Am�g azonban tanulm�nyai nem igazolj�k mindezt, senkinek sem javasolja az otthoni k�s�rletez�st, �s �ngy�gy�t�st (pl. bio�telekkel). A NAC szed�s�nek kock�zatmentess�ge ugyanis m�g nincs kimutatva, csak�gy, mint a terhes nõkre, �s m�s gy�gyszereket szedõkre kifejtett hat�sa sem.

forr�s: www.pokerhirek.com